Sakkjátszma

Sakk, Sakkjátszmák, Sakktörténeti érdekességek – CGShu

Archive for the ‘sakkjátszma’ Category

A királynők nem halnak meg – 4. rész

Posted by sakkjatszma - január 17, 2009

m_inihiero1ialatt Mátyás utóda Ulászló személyesen vezette a hadműveletet Székesfehérvár és Veszprém visszahódítása czéljából, Beatrix udvarát Esztergomban tartotta, kétségkívül az érseki várban, melyben a kincsekkel dúsan fölszerelt székesegyház s a Vitéz János érsektől épített s azóta nyomtalanúl elpusztult gyönyörű palota állott, termében az összes magyar királyok képeivel s a hol a Dunára néző pompás kerteket oszlopcsarnokok és födött folyosó ékesítette.

esztergom00501

Az esztergomi vár mai képe a királyi palota helyére sokkal később épült Bazilikával

a_ini103z esztergomi vár mindkét fokáról ma is elragadó kilátás nyílik a kanyargó, hatalmas Dunára, melybe félszigetként nyúlik be az esztergomi promontórium, a mosolygó, virúló partvidékre, a Vértes-hegyláncz pilisvidéki magaslatára s a várral éppen szemben fekvő, egykor szintén megerősített Szent-Tamásról nevezett apátság dombjára, a túlparton pedig a Garam és Ipoly völgyeire. De ma csak sejteni tudjuk, hogy a Szent-István palotája ott állhatott, a harántosan függő sziklára épűlt déli csúcson, a hol egy kápolnaszerű helyiség régi oszlopok fölhasználásával ma eredeti román stíljében helyreállítva látható, s hogy talán a királyi palota alakúlt át a régi érseki székházzá, melynek egy-egy hatalmas boltíve ma is fölbukkan az omladékok között. Kétségkívül a formájában is teljesen átalakúlt, nagy részben leásott várhegy két legmagasabb csúcsán, a délin és éjszakin, voltak a főépületek a Mátyás korában is.

esztergomi_var_szt_istvan-_terme

Az esztergomi vár Szent-István terme ma is látható

a_iniregiomontanusz Esztergomban özvegyül székelő Beatrix «Isten kegyelméből Magyar- és Csehország királynéjának s Ausztria herczegnőjének» nevezte magát állandóan edictumaiban, s még mindig bizonyos kormányzati jogokat gyakorolt; birtokadományozásait Ulászló megerősítette, a «királynéi városok» fölött, mint azt Mátyás halála után mindjárt tudtokra is adta, valósággal uralkodott, de a többiekhez is a fejedelmi jóakarat hangján intézte iratait. Az 1494. évtől kezdve jeleivel találkozunk annak, hogy Ulászló a királynénak a bányavárosok fölött gyakorolt jogait s onnan húzott hasznát korlátozni vagy elvonni igyekszik. 1496 elején Beatrix kénytelen volt lényegesen leszállítani udvartartását s mérsékelni költekezését. Az egykorú adólajstromok nyomán tudjuk, hogy Beatrixnak 1494-ben és 1495-ben még birtokai voltak Pilis-, Pest-, Nógrád- és Fejérmegyékben, – melyekre 1494-ben összesen 1187, 1495-ben már csak 918 forint adó volt kivetve. Mármarosmegyében Husztot, Szigetet s valószínűleg Rónaszéket bírta még 1495-ben is, és ugyanekkor birtokában kellett lennie az abaujmegyei Forró mezővárosnak is, mert ezt, minden tartozékaival egyetemben, 1498 végén adta zálogba titkárának, Stagnolo Gábornak.

i_ini332500 augusztus havában Beatrix még Esztergomból leveleket írt rokonainak, üdvözölve unokaöcscsét, Francesco Gonzagát fia születése alkalmából; de már októberben tudták Velenczében, hogy elköltözni készűl Nápolyba, hová valószínűleg bátyja, a király hívta.

h_ini23uszonnégy, magyar uralmi területen töltött, örömben és dicsőségben s azután megalázásokban és sanyarúságokban gazdag esztendő után Beatrix visszatérőben volt nápolyi hazájába, családjához, melynek köréből időközben kidőltek azok, kikhez legtöbb szeretettel ragaszkodott s mely utolsó harczát vívta a bukás elutasíthatatlan végzete ellen.

n_iniemiliiem tudjuk, hogy mely napon és hol érintette először a nápolyi területet; csak valószínűnek kell tartanunk, hogy a mint egykor Manfredoniában szállt hajóra, úgy most is ott kötött ki. 1501 márczius 16-ikán, hétfői napon, az esti órákban érkezett meg, Aversa felől jövet Nápolyban; bátyja a király személyesen ment néhány mérföldnyire elébe s fényes kísérettel hozta be a városba.

i_inigold508 szeptember 13-ikáról a következő följegyzést olvassuk Notar Giacomo egykorú nápolyi krónikájában:

«Szeptember hó 13-ik napján, szerdán, 13 órakor Isten végzése szerint elköltözött ebből az életből Madamma Beatrice de Aragonia, Magyarország királynéja, a Castello Capuanában, a hol több napon át ápolta őt a két királyné-asszony, az anya és leánya. Felöltöztették őt fehér selyemruhába, koronával a fején, az országalmával kezében és brokát palásttal a hátán; így őrízte őt a fiatalabb királyasszony estig. »

s_ini242írján a márványtáblába a következő fölírás van vésve:

«BEATRIX ARAGONEA PANNONIAE REGINA
FERDINANDI PRIMI NEAP. REGIS FILIA
DE SACRO HOC COLLEGIO OPT. MERITA
HIC SITA EST.
HAEC RELIGIONE ET MUNIFICENTIA SE IPSAM VICIT.»
beatrix-siremleke

Posted in Gerencsér Csaba, magyar, sakkjátszma, sakktörténet, Uncategorized | Leave a Comment »

A királynők nem halnak meg – 2. rész

Posted by sakkjatszma - január 15, 2009

a_inihomil királynőről Berzeviczy Albert írt egy nagyon terjedelmes könyvet, sok kutatás után, 1908-ban. Neki köszönhető, hogy igen sokat tudunk Beatrixról. A következőkben az ő könyvéből idézek, és a képeket is főként onnan vettem át. Az iniciálék viszont a „Bibliotheca Corviniana” kódexeiből lettek átvéve, mely 2000-2500 kötetes könyvtár volt a király budai palotájában. Beatrix is rendelkezett saját kódexekkel a corvinák között. Ma még a világban 219 Mátyás corvina lelhető fel, de itthon csak 53.

i_inihomilme Beatrix mellszobra Berzeviczy könyvéből:

beatrix_mellszobra

Beatrix mellszobra a bécsi udvari múzeumban volt 1908-ban.

Most egy ideig Berzeviczy lesz a krónikásunk:

b_iniransanuseatrix és nászkísérete útjokat Nápolytól a magyar földig harmadfél hónap alatt tették meg s eltekintve a hajóúttól, a lovagláshoz szokott királykisasszony úgy látszik mindvégig lóháton utazott, legföllebb hordszéket használt talán néha. Mátyás azonban már Pettauba elküldte a pompás kocsikat, melyek anyját s nejét voltak haza hozandók; az, a melyikben Erzsébet és Beatrix helyezkedtek el, egészen be volt aranyozva s reá skófiumos zöld bársonytakaró borítva; az ülések vánkosai aranyszövetből s a cselédek ruhái, valamint a lovak takarói és csótárai aranygombos bársonyból voltak. Aranyos díszben pompázott a többi hét kocsi is és mindegyiket egyforma színű hat-hat mén húzta. Egy szemtanú megjegyezte jelentésében, hogy ilyen pompás fogatokat sohasem látott. (Erzsébet Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet. Látható, hogy Pettauban, magyar területen fogadták Beatrix-ot és nászkíséretét. A helység a Dráva mellett található, ma Szlovéniában Ptuj a neve. A rómaiak korában már ismert volt Poetovio néven, rajta keresztül vezetett a római út Aquileia-ból Magyarországra. Beatrix és kísérete azonban biztonsági okokból nem ezen az úton, hanem az ausztriai Villach felől érkeztek ide. Az alábbi térképen látható a római útvonal és Villach helyiség is. Poetovio a Dráva mellett látható. )

romai_ut_poetoviopettau

pettau_card

Pettau (Ptuj, Poetovio) későbbi képe a Drávával a monarchia idején

a_ini55 vidéket, melyen áthaladt: a Balaton haldús vízsíkját, már akkor is borairól híres, hegyes, lombos környékét, az Árpádházi királyokra emlékeztető tihanyi monostort, csak hólepeltől borítva láthatta a jövevény s fagyos hidegben közeledett az akkor mocsaras vidékű városhoz, Székesfehérvárhoz, melynek belső, várszerű részét 1473-ban sietve építteté s erősítteté meg újra Mátyás, és melynek közelében, deczember hó 10-ikén, keddi napon ment végbe a fejedelmi mátkapár találkozása.

v_inihomiliaeasárnap, 1476. deczember 22-én már reggel 8 órára hívta össze Sternach Waczlau báró, a király szertartásmestere az összes násznépet a várpalotába, melynek udvarán szállott lóra Mátyás és Beatrix, s innen indúlt a fényes menet – a király anyja az udvarhölgyekkel díszkocsikon, – a Boldogasszony templomába, a hol az esküvőnek kellett végbemennie. A királyi pár magas trónszékeken teljes fejedelmi díszben foglalt helyet, fejök fölött az aranyos mennyezetet főurak – köztük német és cseh herczegek – tartották. Az egyházi szertartást az esketéssel együtt most is Gábor egri püspök végezte, az ég áldását könyörögvén le az oltár előtt térdelő egybekeltekre, kik a szertartás végén ismét leszállván trónszékükről, az összegyűltek szerencsekívánatait fogadták. Elsőként Szilágyi Erzsébet üdvözölte fiát s menyét, azután a nápolyi herczeg, úgy a többiek. A szertartás befejeztével az előírt rendben vonúlt vissza a menet a palotához, hol a lakomát ezúttal a külföldi követektől hozott nászajándékok átadása követte. Az összes ajándékoknak, melyeket Beatrix e napokban kapott, értékét az egykorú krónika 100.000 forintra becsüli.  Ajándékokkal halmozták el különösen a birodalombeli városok is úgy, hogy «minden tárházak megtelének vala», ezeknek adományai közül följegyeztek harminczkilencz nagy arany billikomot, hat gyönyörű lovat és három «Ruthénországból» való vadászsólymot. Beatrix Stein György, a király tanácsosa, mint tolmács útján fejezte ki köszönetét az ajándékozóknak.

buda_metszete_schedel

BUDA A MÁTYÁS IDEJÉBEN. (A Schedel-féle krónika képe után.)

matyas_eremkepe

MÁTYÁS ÉREMKÉPE.(Nemzeti Múzeum.)

Posted in Gerencsér Csaba, magyar, sakkjátszma, sakktörténet, Uncategorized | Leave a Comment »

Két Breyer tűzijáték

Posted by sakkjatszma - május 18, 2008

Gyula Breyer and István Abonyi playing chess in the summer of 1917 Breyer Gyula és Abonyi István.

A tűzijátékok szikráit a zseniális magyar sakkozó Breyer Gyula (1893-1921) lobbantotta lángra közel száz évvel ezelőtt. A második ma is fényesen világítja be a magyar és egyetemes sakkozás égboltját. Mindkét játszma zseniális, végül ráadásként egy Breyer feladvány.

Nomination: ‘Sakkfigurák 6 nyelven’
Francia védelem
Köln, 1911.
Barton Breyer
1.e4 e6 2.d4 d5 (később Breyer nézete szerint itt 2… b6 a legjobb folytatás) 3.Hc3 dxe4 4.Hxe4 Hd7 5.Hf3 Hf6 6.Fd3 Hxe4 7.Fxe4 Hf6 8.Fd3 c5 9.dxc5 Fxc5 10.Fg5 0-0 11.Ve2 (a hosszúsánc gondolatával, de az csak 10… Fe7 esetén jöhetett számításba. 10.0-0 volt a helyes lépés) 11… h6 12.Fh4 (Ez már hiba! A helyes folytatás 12.Fd2 volt) 12… Va5+ 13.c3 Hd5 14.b4? (sáncolni kellett volna, világos csak az azonnali áldozattal számolt) 14… Va3! 15.Vc2 Fxb4! (ilyesmit Breyer még gyorsjátszmában sem hagyott ki) 16.cxb4 Hxb4 17.Fh7+ (világos ezzel a közbeiktatott lépéssel vélte tisztelőnyét megtartani) 17… Kh8 18.Vb1 Vc3+ 19.Kf1 g6 (világos el is felejtheti a tisztelőnyt, ehelyett hátrány és rossz királyállása maradt) 20.Fe7 Hc2 21.Fxf8 (látszólag világos mégis tisztelőnyben maradt) Kxh7 22.Ke2 (ragaszkodik a tisztelőnyhöz. Erre viszont újabb fenyegetés következik) 22… b6 (most csak 23… Fa6+ 24.Kd1 Bd8+ 25.Kc1 Ha3+, majd matt volt a fenyegetés. Világos ezt még kivédi) 23.Kd1 Fb7 24.Fe7 (a huszár a bástyák védtelensége miatt nem volt üthető, emellett a Bd8+-ot védeni kellett, mert arra matt következett volna) 24… Hxa1 25.Vc1 Fxf3+ 26.gxf3 Vxf3+ világos feladta. 0:1. 27.Kd2-re Be8 28.Fh4 g5 következik. Félelmetes teljesítmény egy 18 éves fiatalembertől.
Eddig elért szép eredményei ellenére egyesek még mindig lebecsülték a fiatal mestert, így Balla Zoltán is, aki az első Magyar Nemzeti Verseny győztese volt Győrött, 1906-ban. A pöstyéni versenyen egy egészen gyanús változatot játszott meg Breyer ellen, mert le akart térni az ismert útról. De éppen ez kellett Breyernek, hiszen ő akkor volt elemében, ha a játék nem a szokott mederben folyt. Breyer ezúttal is, – mint mindig hasonló körülmények között – a táblánál megtalálta a megdöntést. Íme, az annak idején híressé vált, de ma már kevésbé ismert játszma:
Hármas huszárjáték
Pöstyén, 1912.
Breyer Gyula Balla Zoltán
1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Hc3 f5? (ez a lépés sokkal inkább játszható 3.Fb5 után a spanyol megnyitás Jänisch cselében) 4.d4 (világos most áttérhetett volna 4.Fb5-tel a Jänisch cselbe, ahol az f5 lépés már játszható. Most azonban a túl korai f5 büntetése következik) 4… fxe4 5.Hxe5 Hf6 (ha 5… Hxe5, akkor 6.dxe5 Fb4 7.Vd4 világos nagy fölényével) 6.Fc4 d5 7.Hxd5! (Breyer félelmetes huszárjai megjelentek a centrumban, ami már fél győzelem. Sötét számolt ezzel a lépéssel, de elnézte a két lépés múlva lehetséges fordulatot.) 7… Hxd5 8.Vh5+ g6 9.Hxg6 hxg6 (sötét csak most vette észre, hogy 9… Hf6-ra 10.Ff7+!! mattra vezet: 10… Kxf7 11.He5++ és Kg8 vagy Kg7-re 12.Vf7 matt. 11… Ke7-re pedig 12.Vf7+ Kd6 Hc4 matt. Végül 11… Ke6-ra 12.Vf7+ Kf5 g4 matt következik. Ha sötét nem üti le az f7-futót, akkor 10… Kd7, és a 7-lépéses mattot a diagramból kiindulva követhetjük:

11.Vh3+! Kd6 12.Ff4+ He5 13.Va3+ Kc6 14.Hxe5+ Kb6 15.Vb3+ Ka6 (vagy Ka5) 16.Va4+(vagy Hc4+) Kb6 (vagy Ka6) 17.Hc4 matt (vagy Va4 matt).
Az öt mattot érő kitérő után folytassuk a játszmát:
10.Vxg6+ (sokkal erősebb mint 10.Vxh8, amire Vf6! következett volna.) 10… Kd7 11.Fxd5 Ve8 12.Ff7 (a huszárok megnyitották a futópárnak a győzelemhez vezető utat) Ve7 13.Fg5 He5 (A sötét vezér ellépésére: 13… Vb4+ 14.c3 Vd6 15.Fe8 matt ) 14.Vf5+1:0. Már vége is. Sötét vezére elveszett.

A játszma megtalálható Paul Keresz megnyitáselméleti könyvében: „Theorie der Schach-Eröffnungen”(Berlin, 1952.) Az I. kötet már első példának említi a játszmát az első oldalon ahol elkezdődnek az elemzések. Ez is a játszma rangját emeli.
Én azonban e két játszmát a „Magyar Sakkélet”-ből válogattam. Az 1951. évi szám 272. oldalán dr. Asztalos Lajos cikke található 8 Breyer játszmával. A cikk címe: Egy évszázad sakkélete, Breyer Gyula. Az utóbbi játszma egy külön címet is érdemelne: „egy évszázad játszmája”, egy 19 éves magyar géniusz „művészi alkotása”.
Rövid életének legnagyobb sikerét a Berlini Nemzetközi Versenyen érte el 1920-ban. Annak végeredménye:
I. Breyer 6,5 pont
II.-III. Bogoljubov és dr. Tartakower 5,5 pont
IV. Réti 5 pont
V.-VII. Maróczy, Mieses és dr. Tarrasch 4,5 pont
VIII. Sämisch 3,5 pont
IX. Leonhardt 3 pont
X. Spielmann 2,5 pont.
Élete utolsó két évében állandóan betegeskedett tüdejével, szíve pedig – mint ő maga mondta – „rozoga” volt.
Réti Richárd nagymester nem egyszer mondta, hogy azok a sakkelképzelései, melyeket a „Neuen Ideen im Schachspiel” című, feltűnést keltő könyvében vázolt, nagyrészt a Breyerrel folytatott társalgásai nyomán alakultak ki benne. Így a hypermodern vagy új-romantikus iskola megalapításában Réti és Nimzovics mellett Breyernek is nagy érdemei vannak.
Jól játszott Breyer még az 1921. évi bécsi versenyen is, bár a mindinkább elharapódzó betegség nem engedte meg, hogy teljes erejét kifejtse. Harmadik lett a győztes Sämisch és Euwe mögött, megelőzve egy sor jónevű mestert.
Nehéz sorsán igyekezett enyhíteni egy orvos barátja, aki gyógyította, segélyezte és gyógyszerekkel ellátta, de az élet számára megmenteni – sajnos – már nem tudta. 28 éves korában, 1921 decemberében meghalt.
Mint embert könnyű jellemezni: egyszerű, csendes, szerény, szorgalmas, jóindulatú ember volt. Sokkal nehezebb megállapítani sakkozói mivoltát. Annyi bizonyos, hogy bár csak töredékét nyújthatta képességeinek, igen eredményes versenyző, rátermett gyorsjátékos, pontos és mély elemző, ügyes feladványfejtő és szerző, amellett nagy gondolkodó és elméletkutató, tehát vérbeli sakktehetség volt. Emlékezetes marad kassai vakszimultánja 25 ellenfelével szemben, ami abban az időben világrekordszámba ment. Mindenképp meg kell említeni, hogy a Budapesti védelem elméletének kidolgozásában jelentős szerepe volt. Abonyi István tanítványa volt, aki viszont feltalálta a Budapesti védelmet és ugyancsak szimultán világrekorder volt a normál szimultánban. A képen éppen Abonyival a Budapesti védelmet állították fel a táblán 1917-ben, Balatonfüreden.
Kortársai nem értették meg teljesen, excentrikusnak, bizarrnak tartották, de a mai kor megérti a zseniális művészt és érdemei szerint méltányolja.
Az itt látható Breyer mattfeladványt az 1924. évi „Győri tornakönyv”-ben találtam, melyet mindenki meg fog oldani. Ezért a megoldás csak megerősítésként a következő cikkemben lesz látható.

Matt 2 lépésben

– Gerencsér Csaba –

Posted in Gerencsér Csaba, játszma, magyar, sakk, sakkjátszma, sakkozás, sakkozó, sakktörténet | Leave a Comment »

Stamma Száz Végjátéka

Posted by sakkjatszma - április 1, 2008

Stamma 100 végjátéka – ezen a címen jelent meg 1856-ban németül Philip Stamma könyve, melyet eredetileg Párizsban adtak ki 1737-ben. Ennek 25. kiadása is éppen Berlinben volt. Előtte napvilágot látott többek között Londonban, Strassburgban, Hamburgban, Berlinben, Utrechtben, Breslauban (Wroclaw), Lipcsében, Magdeburgban, Braunschweigben, Bécsben.

Ez az 1856-os német kiadás 100 végjátékot és 50 mattfeladványt tartalmaz L. Bledow és O. v. Oppen feldolgozásában, STAMMA’S HUNDERT ENDSPIELE címmel. Philip Stamma arab sakkozó 1715-ben született Aleppoban, Szíriában és 1770-ben halt meg. Később Angliában és Franciaországban tartózkodott mint sakkmester, a modern sakk úttörője volt. Stamma rendszeres látogatója volt a Slaughter’s kávéháznak Londonban a St. Martin’s úton, ami a 18. századi angol sakkozás központja volt. Stamma egyike volt Anglia legerősebb játékosainak. Hírneve nagyrészt egy korai sakkönyvéhez köthető, mely a „Híres sakkjátszmák” néven jelent meg először 1737-ben Párizsban, majd angol fordításban 1745-ben. Ez a könyv megérttette a végjátékok közép-keleti fogalmát, felhívta erre Európa figyelmét, és segített feléleszteni az európai érdeklődést a végjátékok tanulmányozására.

Itt most a könyv 78. végjátéka kerül terítékre azzal a diagrammal kezdve, melyet a könyvből vettem át:

LXXVIII

stamma78.jpg

Stamma egy nagyon szép nyerő állást mutat be, melyet később Bledow-ék „megtorpedóztak.” Az első két matt leírása Stamma eredetije:

1. Fh6-e3 Vh7xh2 vagy A.)
2. Fe3xa7+ Kb8xa7
3. Fa6-c8+ Ka7-b8
4. Va5-a8+ Kb8xc7
5. Va8-b7+ Kc7-d8
6. Vb7-d7# matt.

A.)

1. … Bc2-c1+
2. Fxc1 Vh7xh2
3. Va5-b5+ Kb8xc7
4. Vb5-b7+ Kc7-d8
5. Vb7-c8# matt.

Bledow-ék szerint sötéttel a h2-bástya leütésétől eltekintve kell játszani, és akkor döntetlen lehet elérni:

B.)

1. … Hd3-c5

2. Bh2xh7 Bh8xh7

3. Kf1-g1 Fe7-d8

Ez az állás Bledow szerint nagyjából egyenlő, mivel világos nem fogadhatja el a huszáráldozatot, mert mattot kap:

4. Fe3xc5 Bc2-c1+

5. Fa6-f1 Bc1xf1+

6. Kg1xf1 Bh7-h1 # matt.

Stamma nyerő végjátékát itt azonban egy másik lépés bizonyítja 4. Fxc5 helyett:

C.)

4. Fa6-d3! Hxd3

5. Fe3xa7+ Kb8-c8

6. Va5-f5+ Bh7-d7

7. Hc7-b5 Hd3-b4 (különben ütik)

8. Hb5xd6+ Kc8-c7

9. Hd6-b5+ Kc7-c8

10. Fa7-e3

Most már a sötét gyalogok elesnek, amire világos jelentős anyagi előnyével nyer.

— Gerencsér Csaba —

Posted in Gerencsér Csaba, játszma, könyv, sakk, sakkjátszma, sakkozás, sakkozó, sakktörténet, végjáték | Leave a Comment »

Régi híres magyar sakkozók: Szén József (1806-1857)

Posted by sakkjatszma - április 1, 2008

Sokan nem tudják, hogy korának kiemelkedő sakkozója volt a magyar Szén József.

Tegyük fel a kérdést, miért? Fiatalon megmérkőzött La Bourdonnais-vel, és legyőzte 13:12-re, igaz gyalogelőnyös játszmákban.

Löwenthalt ő tanította sakkozni, majd vele együtt vezették azt a levelezési mérkőzést, melyet a párizsi Café de la Régence (a sakkozás Mekkája) és a pesti Wurm kávéház vívtak meg 1843 és 1845 között. A Szén – Löwenthal – Grimm csapat 2:0-ra nyert.Szén számos igen szép tanulmányt alkotott. Egyikük Walker könyvének címlapjára került a következő megjegyzéssel: „Difficult exercise by Mr. Szén of Hungary”. (The Art of Chess – Play by George Walker. Fourth edition, London, 1846).

Azonban a legjobb eredményt a világ első nemzetközi versenyén érte el 1851-ben, Londonban. Ez kieséses verseny volt 16 résztvevővel, ahol az 5. helyért is játszottak. Az első fordulóban két játszmát kellett nyerni, majd 4-et, 4-et.Az I. forduló: Szén – Newham 2-0. Ekkor Anderssen következett, aki ellen 2:1-re vezetett, és elhúzhatott volna 3:1-re, de egy néző bemondta a nyerő lépést, az úriember Szén pedig mást lépett, amivel vesztett.Végül Anderssen nyert 4:2-re. Az 5. helyért játszva: Szén – Horwitz 4:0, majd Szén – Kennedy 4:0. Ennél sokkal érdekesebb a verseny statisztikája a versenyzők teljesítményéről.

Lássuk a medvét! Ez alapján:

Szén József sakk

Nincs mit hozzáfűzni. Korábban Szén járt Európa jelentősebb városaiban, és ilyen ellenfelekkel is megmérkőzött mint Walker, Slous, von der Lasa, Bledow, Bilguier, Mayet, Falkbeer, Harrwitz, Boden. Természetesen járt a Café de la Régence-ban is, amit bizonyít, hogy a következő játszmát a kávéház újságjában, a „La Régence”-ban találtam meg az 1851 decemberi számban. Mivel kevésbé ismert ez a játszma, most kommentár nélkül megnézhetjük az eredeti „La Régence” diagrammal:

Olasz megnyitás

Párizs, 1851. június 6.

Schuller Szén

1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fc4 Fc5 4. 0-0 Hf6 5. d3 h6 6. Hc3 d6 7. He2 Fg4 8. Hg3 Hd4 9. c3 Hxf3+ 10. gxf3 Fh3 11. Be1 Fb6 12. f4 Fxe4 13. Fxf4 0-0 14. d4 d5 15. e5 dxc4 16. exf6 Vxf6 17. Vf3 Bfe8 18. Kh1 g5 19. Hh5 Vf5 20. Bg1 Kh7 21. Bg3 g4

A hadállás sötét 21. lépése után:

Szén József sakkjátszma állás

22. Bxg4 Fxg4 23. Vxg4 Vxg4 24. Hf6+ Kg6 25. Hxg4 Kf6 26. Bg1 h5 27. Hh6+ Kxf4 Világos feladta. 0:1.

Tehát Szén találkozott Morphy későbbi ellenfeleivel is (Slous, Anderssen, Harrwitz, Boden), de nem találkozhatott Morphy-val, mert abban az évben, amikor Morphy kilépett a sakkozás porondjára, vagyis 1857-ben Pesten himlőjárvány volt, és elvitte őt a „fekete halál”. De pályafutása a sakkozás területén egy „Szén-parádé”. Ő volt a magyar sakkozás első igazi nagykövete. Élt 1806-tól (Abonyi István a fővárosi levéltárban találta meg az adatot.) 1857. január 13-ig.

– Gerencsér Csaba –

Posted in Gerencsér Csaba, játszma, magyar, sakk, sakkjátszma, sakkozás, sakkozó, sakktörténet | Leave a Comment »