Sakkjátszma

Sakk, Sakkjátszmák, Sakktörténeti érdekességek – CGShu

A királynők nem halnak meg – 4. rész

Posted by sakkjatszma - január 17, 2009

m_inihiero1ialatt Mátyás utóda Ulászló személyesen vezette a hadműveletet Székesfehérvár és Veszprém visszahódítása czéljából, Beatrix udvarát Esztergomban tartotta, kétségkívül az érseki várban, melyben a kincsekkel dúsan fölszerelt székesegyház s a Vitéz János érsektől épített s azóta nyomtalanúl elpusztult gyönyörű palota állott, termében az összes magyar királyok képeivel s a hol a Dunára néző pompás kerteket oszlopcsarnokok és födött folyosó ékesítette.

esztergom00501

Az esztergomi vár mai képe a királyi palota helyére sokkal később épült Bazilikával

a_ini103z esztergomi vár mindkét fokáról ma is elragadó kilátás nyílik a kanyargó, hatalmas Dunára, melybe félszigetként nyúlik be az esztergomi promontórium, a mosolygó, virúló partvidékre, a Vértes-hegyláncz pilisvidéki magaslatára s a várral éppen szemben fekvő, egykor szintén megerősített Szent-Tamásról nevezett apátság dombjára, a túlparton pedig a Garam és Ipoly völgyeire. De ma csak sejteni tudjuk, hogy a Szent-István palotája ott állhatott, a harántosan függő sziklára épűlt déli csúcson, a hol egy kápolnaszerű helyiség régi oszlopok fölhasználásával ma eredeti román stíljében helyreállítva látható, s hogy talán a királyi palota alakúlt át a régi érseki székházzá, melynek egy-egy hatalmas boltíve ma is fölbukkan az omladékok között. Kétségkívül a formájában is teljesen átalakúlt, nagy részben leásott várhegy két legmagasabb csúcsán, a délin és éjszakin, voltak a főépületek a Mátyás korában is.

esztergomi_var_szt_istvan-_terme

Az esztergomi vár Szent-István terme ma is látható

a_iniregiomontanusz Esztergomban özvegyül székelő Beatrix «Isten kegyelméből Magyar- és Csehország királynéjának s Ausztria herczegnőjének» nevezte magát állandóan edictumaiban, s még mindig bizonyos kormányzati jogokat gyakorolt; birtokadományozásait Ulászló megerősítette, a «királynéi városok» fölött, mint azt Mátyás halála után mindjárt tudtokra is adta, valósággal uralkodott, de a többiekhez is a fejedelmi jóakarat hangján intézte iratait. Az 1494. évtől kezdve jeleivel találkozunk annak, hogy Ulászló a királynénak a bányavárosok fölött gyakorolt jogait s onnan húzott hasznát korlátozni vagy elvonni igyekszik. 1496 elején Beatrix kénytelen volt lényegesen leszállítani udvartartását s mérsékelni költekezését. Az egykorú adólajstromok nyomán tudjuk, hogy Beatrixnak 1494-ben és 1495-ben még birtokai voltak Pilis-, Pest-, Nógrád- és Fejérmegyékben, – melyekre 1494-ben összesen 1187, 1495-ben már csak 918 forint adó volt kivetve. Mármarosmegyében Husztot, Szigetet s valószínűleg Rónaszéket bírta még 1495-ben is, és ugyanekkor birtokában kellett lennie az abaujmegyei Forró mezővárosnak is, mert ezt, minden tartozékaival egyetemben, 1498 végén adta zálogba titkárának, Stagnolo Gábornak.

i_ini332500 augusztus havában Beatrix még Esztergomból leveleket írt rokonainak, üdvözölve unokaöcscsét, Francesco Gonzagát fia születése alkalmából; de már októberben tudták Velenczében, hogy elköltözni készűl Nápolyba, hová valószínűleg bátyja, a király hívta.

h_ini23uszonnégy, magyar uralmi területen töltött, örömben és dicsőségben s azután megalázásokban és sanyarúságokban gazdag esztendő után Beatrix visszatérőben volt nápolyi hazájába, családjához, melynek köréből időközben kidőltek azok, kikhez legtöbb szeretettel ragaszkodott s mely utolsó harczát vívta a bukás elutasíthatatlan végzete ellen.

n_iniemiliiem tudjuk, hogy mely napon és hol érintette először a nápolyi területet; csak valószínűnek kell tartanunk, hogy a mint egykor Manfredoniában szállt hajóra, úgy most is ott kötött ki. 1501 márczius 16-ikán, hétfői napon, az esti órákban érkezett meg, Aversa felől jövet Nápolyban; bátyja a király személyesen ment néhány mérföldnyire elébe s fényes kísérettel hozta be a városba.

i_inigold508 szeptember 13-ikáról a következő följegyzést olvassuk Notar Giacomo egykorú nápolyi krónikájában:

«Szeptember hó 13-ik napján, szerdán, 13 órakor Isten végzése szerint elköltözött ebből az életből Madamma Beatrice de Aragonia, Magyarország királynéja, a Castello Capuanában, a hol több napon át ápolta őt a két királyné-asszony, az anya és leánya. Felöltöztették őt fehér selyemruhába, koronával a fején, az országalmával kezében és brokát palásttal a hátán; így őrízte őt a fiatalabb királyasszony estig. »

s_ini242írján a márványtáblába a következő fölírás van vésve:

«BEATRIX ARAGONEA PANNONIAE REGINA
FERDINANDI PRIMI NEAP. REGIS FILIA
DE SACRO HOC COLLEGIO OPT. MERITA
HIC SITA EST.
HAEC RELIGIONE ET MUNIFICENTIA SE IPSAM VICIT.»
beatrix-siremleke

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: