Sakkjátszma

Sakk, Sakkjátszmák, Sakktörténeti érdekességek – CGShu

A királynők nem halnak meg – 3. rész

Posted by sakkjatszma - január 16, 2009

h_ini147unyadi Mátyás feladatául tűzte ki Ulászlót megnyerni és magához lánczolni, a mire különösen abban az időben, mikor el volt határozva döntő csapást mérni a német császárra s ezért legalább a Jagellók ellenségeskedése ellen biztosítania kellett magát, nagy szüksége is volt. A lágyjellemű fiatal királyt nemcsak vendéglátásának pazarságával és a mulatozás zajával iparkodott elkábítani, nemcsak a saját egyéniségének egész megnyerő varázsát árasztotta ki reá, hanem nyilvánvaló igyekezettel felesége megnyerő tulajdonságait is ütőkártyáúl használta föl vendégével szemben játszmája megnyerésére. Beatrixnak a nép tetszészaja közepett nyilvánosan tánczolnia kellett Ulászlóval; majd gyakran kellett férje belső szobáiban sakkot játszania vendégökkel, kivel úgy ő, mint Mátyás «háziasan, tréfálkozva mulattak». Beatrix állítólag maga készítette ki Ulászló ágyneműjét, lakásberendezését is az ő választéka és fényűző olasz ízlése szerint s a drága ruházatok és az ágynemű, a miket a cseh király ajándékba kapott, ugyancsak az ő ajándékaképen szerepeltek.

ulaszlo_eremkepe

Ulászló cseh, később magyar király éremképe

m_inigoldiután Mátyás Olmützben többi vendégeit is dúsan megajándékozta, július végén szétoszlott a fényes gyülekezet. Épen ideje volt, hogy Mátyás hazatérjen: nagy veszélyek és bajok várták erős keze beavatkozását. Míg az országban szárazság és dögvész pusztított, a török – Mátyás hite szerint a velenczeiektől bíztatva – Olaszország felől becsapott Erdélybe. A pestis veszélye miatt előbb maga is a felvidék «erdői által kellemes» helyein járt nejével, de kötelességétől szólítva megvált tőle s Beatrixot Kassa felé küldvén, ő maga székvárosába sietett.

o_inihieroktóber hó vége felé már ismét együtt kellett lennie a királyi párnak Budán, mert ekkor érkezett híre a roppant győzelemnek, melyet a Mátyás két hős vezére, Báthori és Kinizsi, vezéreikhez méltó seregeikkel a Kenyérmezőn október 13-ikán vívtak ki Alibég török hada fölött s mely harminczezer török harczos életébe került. Mátyás sietett a diadalhírt nemcsak Rómába, hanem apósához, Ferrante királyhoz is levélben eljuttatni, Beatrix pedig bátyját, a calabriai herczeget értesítette a nagy eseményről. A király rendeletére minden templomban hálaadó istentiszteletet tartottak s Mátyás és Beatrix maguk is templomról-templomra jártak ájtatoskodni, s áldozataikat lerakni Isten oltáraira.

a_ini162z 1480 év kezdetén Mátyás feleségével, Aragoniai Jánossal és bizonynyal Ferenczczel is Veszprém vidékén járván, január 25-ikén meglátogatta a Veszprém várostól éjszaknyugatra fekvő lövöldi karthauzi kolostort, melynek helyén most Városlőd község áll. János herczeg pápai legátusi hatalmánál fogva engedélyt adott arra, hogy a királyné és udvarhölgyei beléphessenek a kolostorba, valamint arra is, hogy a magas vendégek vacsorára húst ehessenek. A rövidre tervezett látogatás azonban váratlanul hosszúra nyult, mert Mátyás Lövöldön súlyosan megbetegedett. Felüdülvén s elutazván kíséretével, hálásan emlékezett meg a vendéglátó kolostorról; nagyobb összeget adományozott a karthauzi barátoknak házuk kiépítésére s egy halastó létesítésére, ezenkívül könyvtárukat is megajándékozta néhány könyvvel, melyek egyikén egy ma is látható följegyzés örökítette meg a király látogatását; e könyv kezdőbetűjének miniaturképe nőt ábrázol, kit egy szerzetes gyóntat, míg háta mögött angyal és ördög látható. Némi valószínűséggel lehet e kép nőalakját a talán épen Lövöldön gyónást is végzett Beatrix képmásának tartanunk.

h_inigoldunyadi Mátyás, saját levelének tanusága szerint e hadjáratot megelőzőleg üdülés és vadászat végett ment Budáról Tatára, abba a szép várba, melyet – a földig lerombolt réginek helyére – ő építtetett föl igen rövid idő alatt azon a kies, vízgazdag vidéken. E szórakozásában örömest osztozott a vadászati kedvteléshez már gyermekkorában hozzászokott Beatrix. Ő Magyarországon a vadászatnak mondhatni klasszikus talajára talált, mert a magyarok e hajlamot már nomád őseiktől örökölhették s földjük az egész középkoron át híres volt vadakban való változatos gazdagságáról. A Vértes árnyékos erdőségeiben gyakran fölhangzott a királyi pár vadászainak kürtje, ebfalkájának csaholása; Mátyásnak Buda környékén, Visegrád körül, Tatán nagyszerű vadaskertjei voltak, nemkülönben Zólyomban, Diósgyőrön és a Csepel-szigeten; ez utóbbi két uradalom, mint a királynét illető, a Beatrix tulajdonába ment át; a Csepelsziget gazdagsága szarvas-, őz-, nyúl-, dámgím- és egyéb vadban még II. Ulászló idejében is csodálat tárgya volt. A veszprémmegyei Puszta-Palotán, Várpalota határában, Mátyás egykori vadászkastélyának romjai most is láthatók, s Budához közel, az Érd melletti erdőben egy «Kutyavár»-nak vannak nyomai, melyben valószínűleg a királyi peczérek tanyáztak.

a_ini183 vadászatok abban az időben többnyire zajos vígsággal s gyakran igen dús eredménynyel folytak le; egy, a XVI. század elején Estei Hipolit, akkor egri püspök birtokain megtartott medvevadászat élénk leírását épen olasz tollnak köszönhetjük. Beatrixnak legnagyobb öröme itt is a sólymokkal való vadászásban telhetett, melyet Magyarhonban már a XII. században gyakoroltak, s mely, hogy mennyire honos volt a Mátyás uradalmain, azt némely, a királyi sólymárok után elnevezett község is bizonyítja. Nálunk akkor még a folyóvizek szabályozatlanok lévén, a nagy mocsáros területeken roppant számban tenyészett a kócsag és egyéb gém, a sólyommal való vadászás legkedveltebb zsákmánya, a mi által különbözhetett leginkább e vadászatnem nálunk az olaszországitól, hol inkább a fogolyneműek elejtésére szolgált. Itt főleg a kerecsensólyom használata dívott, keresettek voltak a kisoroszországi és erdélyi sólymok, melyeket néha még az olaszok is szívesen cseréltek be tőlük kitanított vadászsólymokért. Ilyen sólyomcsere ügyében Beatrix is levelezett sógorával, a szintén nagy vadászként ismeretes ferrarai herczeggel.

tata_metszete

A metszeten TATA a XVI. században

m_inigold1átyás könyvgyűjtő szenvedélye második házassága idejében érte el tetőpontját; őt az akkor még fejletlen könyvnyomtatás őstermékei nem érdekelték, csak a pergamentre írt, gazdag művészi ornamentikával s kötéssel ellátott kézirati codexek, melyek terén Európában elsőrendű kedvelő és gyűjtő volt, úgy hogy a leghírnevesebb firenzei miniaturista, Attavante, a Mátyás utolsó éveiben már majdnem kizárólag az ő számára dolgozhatott csak s a Beatrix számára, ki koronkint külön megrendeléseket is tett nála s egy ízben 318 aranyat fizettetett neki, úgy hogy azt az összeget, melyet a magyar udvar könyvmásolásokra és azok művészi díszére fordított, évi 30000 arany forintra lehet becsülni.

a_ini217 Corvin-codexek belső festői díszítése, melybe illesztve Beatrixnak nem kevesebb mint tizenkét előttünk ma ismert miniatur-arczképe fordúl elő, fantasztikus mesevilágba vezet bennünket, a melyben a formák változatos gazdagsága vetélkedik a színek és az aranyozás pompájával. Képzeleti csodalények, emberi és állati alakok vannak benne ábrándos virág- és növényalakzatokkal szeszélyesen összefonódva, az antik világ ornamentikájának elemei helyi, személyi, vagy tárgyi vonatkozású motívumokkal, fegyverekkel, czímerekkel és emblèmekkel vegyülnek.

h_inihierounyadi Mátyás az elfoglalt Bécsben halt meg szélhűdés miatt 1490. április 6-án.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: