Sakkjátszma

Sakk, Sakkjátszmák, Sakktörténeti érdekességek – CGShu

Két Breyer tűzijáték

Posted by sakkjatszma - május 18, 2008

Gyula Breyer and István Abonyi playing chess in the summer of 1917 Breyer Gyula és Abonyi István.

A tűzijátékok szikráit a zseniális magyar sakkozó Breyer Gyula (1893-1921) lobbantotta lángra közel száz évvel ezelőtt. A második ma is fényesen világítja be a magyar és egyetemes sakkozás égboltját. Mindkét játszma zseniális, végül ráadásként egy Breyer feladvány.

Nomination: ‘Sakkfigurák 6 nyelven’
Francia védelem
Köln, 1911.
Barton Breyer
1.e4 e6 2.d4 d5 (később Breyer nézete szerint itt 2… b6 a legjobb folytatás) 3.Hc3 dxe4 4.Hxe4 Hd7 5.Hf3 Hf6 6.Fd3 Hxe4 7.Fxe4 Hf6 8.Fd3 c5 9.dxc5 Fxc5 10.Fg5 0-0 11.Ve2 (a hosszúsánc gondolatával, de az csak 10… Fe7 esetén jöhetett számításba. 10.0-0 volt a helyes lépés) 11… h6 12.Fh4 (Ez már hiba! A helyes folytatás 12.Fd2 volt) 12… Va5+ 13.c3 Hd5 14.b4? (sáncolni kellett volna, világos csak az azonnali áldozattal számolt) 14… Va3! 15.Vc2 Fxb4! (ilyesmit Breyer még gyorsjátszmában sem hagyott ki) 16.cxb4 Hxb4 17.Fh7+ (világos ezzel a közbeiktatott lépéssel vélte tisztelőnyét megtartani) 17… Kh8 18.Vb1 Vc3+ 19.Kf1 g6 (világos el is felejtheti a tisztelőnyt, ehelyett hátrány és rossz királyállása maradt) 20.Fe7 Hc2 21.Fxf8 (látszólag világos mégis tisztelőnyben maradt) Kxh7 22.Ke2 (ragaszkodik a tisztelőnyhöz. Erre viszont újabb fenyegetés következik) 22… b6 (most csak 23… Fa6+ 24.Kd1 Bd8+ 25.Kc1 Ha3+, majd matt volt a fenyegetés. Világos ezt még kivédi) 23.Kd1 Fb7 24.Fe7 (a huszár a bástyák védtelensége miatt nem volt üthető, emellett a Bd8+-ot védeni kellett, mert arra matt következett volna) 24… Hxa1 25.Vc1 Fxf3+ 26.gxf3 Vxf3+ világos feladta. 0:1. 27.Kd2-re Be8 28.Fh4 g5 következik. Félelmetes teljesítmény egy 18 éves fiatalembertől.
Eddig elért szép eredményei ellenére egyesek még mindig lebecsülték a fiatal mestert, így Balla Zoltán is, aki az első Magyar Nemzeti Verseny győztese volt Győrött, 1906-ban. A pöstyéni versenyen egy egészen gyanús változatot játszott meg Breyer ellen, mert le akart térni az ismert útról. De éppen ez kellett Breyernek, hiszen ő akkor volt elemében, ha a játék nem a szokott mederben folyt. Breyer ezúttal is, – mint mindig hasonló körülmények között – a táblánál megtalálta a megdöntést. Íme, az annak idején híressé vált, de ma már kevésbé ismert játszma:
Hármas huszárjáték
Pöstyén, 1912.
Breyer Gyula Balla Zoltán
1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Hc3 f5? (ez a lépés sokkal inkább játszható 3.Fb5 után a spanyol megnyitás Jänisch cselében) 4.d4 (világos most áttérhetett volna 4.Fb5-tel a Jänisch cselbe, ahol az f5 lépés már játszható. Most azonban a túl korai f5 büntetése következik) 4… fxe4 5.Hxe5 Hf6 (ha 5… Hxe5, akkor 6.dxe5 Fb4 7.Vd4 világos nagy fölényével) 6.Fc4 d5 7.Hxd5! (Breyer félelmetes huszárjai megjelentek a centrumban, ami már fél győzelem. Sötét számolt ezzel a lépéssel, de elnézte a két lépés múlva lehetséges fordulatot.) 7… Hxd5 8.Vh5+ g6 9.Hxg6 hxg6 (sötét csak most vette észre, hogy 9… Hf6-ra 10.Ff7+!! mattra vezet: 10… Kxf7 11.He5++ és Kg8 vagy Kg7-re 12.Vf7 matt. 11… Ke7-re pedig 12.Vf7+ Kd6 Hc4 matt. Végül 11… Ke6-ra 12.Vf7+ Kf5 g4 matt következik. Ha sötét nem üti le az f7-futót, akkor 10… Kd7, és a 7-lépéses mattot a diagramból kiindulva követhetjük:

11.Vh3+! Kd6 12.Ff4+ He5 13.Va3+ Kc6 14.Hxe5+ Kb6 15.Vb3+ Ka6 (vagy Ka5) 16.Va4+(vagy Hc4+) Kb6 (vagy Ka6) 17.Hc4 matt (vagy Va4 matt).
Az öt mattot érő kitérő után folytassuk a játszmát:
10.Vxg6+ (sokkal erősebb mint 10.Vxh8, amire Vf6! következett volna.) 10… Kd7 11.Fxd5 Ve8 12.Ff7 (a huszárok megnyitották a futópárnak a győzelemhez vezető utat) Ve7 13.Fg5 He5 (A sötét vezér ellépésére: 13… Vb4+ 14.c3 Vd6 15.Fe8 matt ) 14.Vf5+1:0. Már vége is. Sötét vezére elveszett.

A játszma megtalálható Paul Keresz megnyitáselméleti könyvében: „Theorie der Schach-Eröffnungen”(Berlin, 1952.) Az I. kötet már első példának említi a játszmát az első oldalon ahol elkezdődnek az elemzések. Ez is a játszma rangját emeli.
Én azonban e két játszmát a „Magyar Sakkélet”-ből válogattam. Az 1951. évi szám 272. oldalán dr. Asztalos Lajos cikke található 8 Breyer játszmával. A cikk címe: Egy évszázad sakkélete, Breyer Gyula. Az utóbbi játszma egy külön címet is érdemelne: „egy évszázad játszmája”, egy 19 éves magyar géniusz „művészi alkotása”.
Rövid életének legnagyobb sikerét a Berlini Nemzetközi Versenyen érte el 1920-ban. Annak végeredménye:
I. Breyer 6,5 pont
II.-III. Bogoljubov és dr. Tartakower 5,5 pont
IV. Réti 5 pont
V.-VII. Maróczy, Mieses és dr. Tarrasch 4,5 pont
VIII. Sämisch 3,5 pont
IX. Leonhardt 3 pont
X. Spielmann 2,5 pont.
Élete utolsó két évében állandóan betegeskedett tüdejével, szíve pedig – mint ő maga mondta – „rozoga” volt.
Réti Richárd nagymester nem egyszer mondta, hogy azok a sakkelképzelései, melyeket a „Neuen Ideen im Schachspiel” című, feltűnést keltő könyvében vázolt, nagyrészt a Breyerrel folytatott társalgásai nyomán alakultak ki benne. Így a hypermodern vagy új-romantikus iskola megalapításában Réti és Nimzovics mellett Breyernek is nagy érdemei vannak.
Jól játszott Breyer még az 1921. évi bécsi versenyen is, bár a mindinkább elharapódzó betegség nem engedte meg, hogy teljes erejét kifejtse. Harmadik lett a győztes Sämisch és Euwe mögött, megelőzve egy sor jónevű mestert.
Nehéz sorsán igyekezett enyhíteni egy orvos barátja, aki gyógyította, segélyezte és gyógyszerekkel ellátta, de az élet számára megmenteni – sajnos – már nem tudta. 28 éves korában, 1921 decemberében meghalt.
Mint embert könnyű jellemezni: egyszerű, csendes, szerény, szorgalmas, jóindulatú ember volt. Sokkal nehezebb megállapítani sakkozói mivoltát. Annyi bizonyos, hogy bár csak töredékét nyújthatta képességeinek, igen eredményes versenyző, rátermett gyorsjátékos, pontos és mély elemző, ügyes feladványfejtő és szerző, amellett nagy gondolkodó és elméletkutató, tehát vérbeli sakktehetség volt. Emlékezetes marad kassai vakszimultánja 25 ellenfelével szemben, ami abban az időben világrekordszámba ment. Mindenképp meg kell említeni, hogy a Budapesti védelem elméletének kidolgozásában jelentős szerepe volt. Abonyi István tanítványa volt, aki viszont feltalálta a Budapesti védelmet és ugyancsak szimultán világrekorder volt a normál szimultánban. A képen éppen Abonyival a Budapesti védelmet állították fel a táblán 1917-ben, Balatonfüreden.
Kortársai nem értették meg teljesen, excentrikusnak, bizarrnak tartották, de a mai kor megérti a zseniális művészt és érdemei szerint méltányolja.
Az itt látható Breyer mattfeladványt az 1924. évi „Győri tornakönyv”-ben találtam, melyet mindenki meg fog oldani. Ezért a megoldás csak megerősítésként a következő cikkemben lesz látható.

Matt 2 lépésben

– Gerencsér Csaba –

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: