Sakkjátszma

Sakk, Sakkjátszmák, Sakktörténeti érdekességek – CGShu

Archive for 2008. április

Stamma Száz Végjátéka

Posted by sakkjatszma - április 1, 2008

Stamma 100 végjátéka – ezen a címen jelent meg 1856-ban németül Philip Stamma könyve, melyet eredetileg Párizsban adtak ki 1737-ben. Ennek 25. kiadása is éppen Berlinben volt. Előtte napvilágot látott többek között Londonban, Strassburgban, Hamburgban, Berlinben, Utrechtben, Breslauban (Wroclaw), Lipcsében, Magdeburgban, Braunschweigben, Bécsben.

Ez az 1856-os német kiadás 100 végjátékot és 50 mattfeladványt tartalmaz L. Bledow és O. v. Oppen feldolgozásában, STAMMA’S HUNDERT ENDSPIELE címmel. Philip Stamma arab sakkozó 1715-ben született Aleppoban, Szíriában és 1770-ben halt meg. Később Angliában és Franciaországban tartózkodott mint sakkmester, a modern sakk úttörője volt. Stamma rendszeres látogatója volt a Slaughter’s kávéháznak Londonban a St. Martin’s úton, ami a 18. századi angol sakkozás központja volt. Stamma egyike volt Anglia legerősebb játékosainak. Hírneve nagyrészt egy korai sakkönyvéhez köthető, mely a „Híres sakkjátszmák” néven jelent meg először 1737-ben Párizsban, majd angol fordításban 1745-ben. Ez a könyv megérttette a végjátékok közép-keleti fogalmát, felhívta erre Európa figyelmét, és segített feléleszteni az európai érdeklődést a végjátékok tanulmányozására.

Itt most a könyv 78. végjátéka kerül terítékre azzal a diagrammal kezdve, melyet a könyvből vettem át:

LXXVIII

stamma78.jpg

Stamma egy nagyon szép nyerő állást mutat be, melyet később Bledow-ék „megtorpedóztak.” Az első két matt leírása Stamma eredetije:

1. Fh6-e3 Vh7xh2 vagy A.)
2. Fe3xa7+ Kb8xa7
3. Fa6-c8+ Ka7-b8
4. Va5-a8+ Kb8xc7
5. Va8-b7+ Kc7-d8
6. Vb7-d7# matt.

A.)

1. … Bc2-c1+
2. Fxc1 Vh7xh2
3. Va5-b5+ Kb8xc7
4. Vb5-b7+ Kc7-d8
5. Vb7-c8# matt.

Bledow-ék szerint sötéttel a h2-bástya leütésétől eltekintve kell játszani, és akkor döntetlen lehet elérni:

B.)

1. … Hd3-c5

2. Bh2xh7 Bh8xh7

3. Kf1-g1 Fe7-d8

Ez az állás Bledow szerint nagyjából egyenlő, mivel világos nem fogadhatja el a huszáráldozatot, mert mattot kap:

4. Fe3xc5 Bc2-c1+

5. Fa6-f1 Bc1xf1+

6. Kg1xf1 Bh7-h1 # matt.

Stamma nyerő végjátékát itt azonban egy másik lépés bizonyítja 4. Fxc5 helyett:

C.)

4. Fa6-d3! Hxd3

5. Fe3xa7+ Kb8-c8

6. Va5-f5+ Bh7-d7

7. Hc7-b5 Hd3-b4 (különben ütik)

8. Hb5xd6+ Kc8-c7

9. Hd6-b5+ Kc7-c8

10. Fa7-e3

Most már a sötét gyalogok elesnek, amire világos jelentős anyagi előnyével nyer.

— Gerencsér Csaba —

Posted in Gerencsér Csaba, játszma, könyv, sakk, sakkjátszma, sakkozás, sakkozó, sakktörténet, végjáték | Leave a Comment »

Régi híres magyar sakkozók: Szén József (1806-1857)

Posted by sakkjatszma - április 1, 2008

Sokan nem tudják, hogy korának kiemelkedő sakkozója volt a magyar Szén József.

Tegyük fel a kérdést, miért? Fiatalon megmérkőzött La Bourdonnais-vel, és legyőzte 13:12-re, igaz gyalogelőnyös játszmákban.

Löwenthalt ő tanította sakkozni, majd vele együtt vezették azt a levelezési mérkőzést, melyet a párizsi Café de la Régence (a sakkozás Mekkája) és a pesti Wurm kávéház vívtak meg 1843 és 1845 között. A Szén – Löwenthal – Grimm csapat 2:0-ra nyert.Szén számos igen szép tanulmányt alkotott. Egyikük Walker könyvének címlapjára került a következő megjegyzéssel: „Difficult exercise by Mr. Szén of Hungary”. (The Art of Chess – Play by George Walker. Fourth edition, London, 1846).

Azonban a legjobb eredményt a világ első nemzetközi versenyén érte el 1851-ben, Londonban. Ez kieséses verseny volt 16 résztvevővel, ahol az 5. helyért is játszottak. Az első fordulóban két játszmát kellett nyerni, majd 4-et, 4-et.Az I. forduló: Szén – Newham 2-0. Ekkor Anderssen következett, aki ellen 2:1-re vezetett, és elhúzhatott volna 3:1-re, de egy néző bemondta a nyerő lépést, az úriember Szén pedig mást lépett, amivel vesztett.Végül Anderssen nyert 4:2-re. Az 5. helyért játszva: Szén – Horwitz 4:0, majd Szén – Kennedy 4:0. Ennél sokkal érdekesebb a verseny statisztikája a versenyzők teljesítményéről.

Lássuk a medvét! Ez alapján:

Szén József sakk

Nincs mit hozzáfűzni. Korábban Szén járt Európa jelentősebb városaiban, és ilyen ellenfelekkel is megmérkőzött mint Walker, Slous, von der Lasa, Bledow, Bilguier, Mayet, Falkbeer, Harrwitz, Boden. Természetesen járt a Café de la Régence-ban is, amit bizonyít, hogy a következő játszmát a kávéház újságjában, a „La Régence”-ban találtam meg az 1851 decemberi számban. Mivel kevésbé ismert ez a játszma, most kommentár nélkül megnézhetjük az eredeti „La Régence” diagrammal:

Olasz megnyitás

Párizs, 1851. június 6.

Schuller Szén

1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fc4 Fc5 4. 0-0 Hf6 5. d3 h6 6. Hc3 d6 7. He2 Fg4 8. Hg3 Hd4 9. c3 Hxf3+ 10. gxf3 Fh3 11. Be1 Fb6 12. f4 Fxe4 13. Fxf4 0-0 14. d4 d5 15. e5 dxc4 16. exf6 Vxf6 17. Vf3 Bfe8 18. Kh1 g5 19. Hh5 Vf5 20. Bg1 Kh7 21. Bg3 g4

A hadállás sötét 21. lépése után:

Szén József sakkjátszma állás

22. Bxg4 Fxg4 23. Vxg4 Vxg4 24. Hf6+ Kg6 25. Hxg4 Kf6 26. Bg1 h5 27. Hh6+ Kxf4 Világos feladta. 0:1.

Tehát Szén találkozott Morphy későbbi ellenfeleivel is (Slous, Anderssen, Harrwitz, Boden), de nem találkozhatott Morphy-val, mert abban az évben, amikor Morphy kilépett a sakkozás porondjára, vagyis 1857-ben Pesten himlőjárvány volt, és elvitte őt a „fekete halál”. De pályafutása a sakkozás területén egy „Szén-parádé”. Ő volt a magyar sakkozás első igazi nagykövete. Élt 1806-tól (Abonyi István a fővárosi levéltárban találta meg az adatot.) 1857. január 13-ig.

– Gerencsér Csaba –

Posted in Gerencsér Csaba, játszma, magyar, sakk, sakkjátszma, sakkozás, sakkozó, sakktörténet | Leave a Comment »